- The Explorer World - https://www.explorerworld.hu -

A szélviharos vörös bolygó

Posted By Elter Tamás On 2012-02-29 @ 15:50 In Föld | No Comments

A naptól számított negyedik bolygó, a Mars, a kis tömeggel és nagy sűrűséggel rendelkező ún. földtípusú kőzetbolygók családjába tartozik. Tömege csupán alig nyolcada a Föld tömegének. Ellentétben a legkisebb földtípusú bolygóval a Merkurral, amelynek nincsen légköre, a Mars három rétegből álló atmoszférával rendelkezik. A marsi légkör azonban nagyon ritka, atmoszférájának sűrűsége mindössze 0,75 %-a  a földi légkör sűrűségének. Összehasonlításként, amíg a Földön a tengerszintre számított légnyomás 1013 millibar, addig ugyanez az érték a Marson alig 7,5 millibarra tehető. A Mars légkörében 95%-os arányával a szén-dioxid (CO2)  a meghatározó gázkomponens, oxigén (O2) és vízgőz csak nyomokban található a vörös bolygó atmoszférájában.

[1]
A légkörben lebegő por vörösesre festi a Mars égboltját (Kép: NASA)

Ennyire ritka légkör mellett azt feltételezhetnénk, hogy a Mars felszínén nincs is számottevő légmozgás, illetve a szeleknek aligha lehet felszínformáló, eróziós hatása. A vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda speciális, nagy felbontású felvételek készítésére alkalmas kamerájának segítségével azonban a kutatók olyan űrfotók birtokába kerültek, amelyek azt mutatják, hogy a Mars felszínén  rendszeresen tombolnak a vártnál jóval erősebb  szélviharok is. Ezt bizonyítják  a felvételeken látható, és szabályos sorokba rendeződő homokdűnék, – amelyek nagyon hasonlóak a Szahara homokbuckáihoz -, A szél által fújt homok eróziós nyomai pedig jól megfigyelhetők a lekopott, keményebb kőzetekből álló felszíni alakzatokon. is Joggal felvetődő kérdés, hogy mi okozza a rendkívül ritka atmoszféra ellenére is kimutatható erős légmozgásokat.

[2]

A szaharai buckákra emlékeztető homokdűnék az erős marsi szelek bizonyítékai (Kép: NASA)

A jelenség hátterében elsősorban a Marson kimutatható jelentős hőingadozás, és a légkör gázösszetétele áll. A Mars felszíni hőmérséklete igen szélsőséges határértékek között ingadozik. A “nyári” időszakban az egyenlítői térségben 0 Celsius fok fölé emelkedő, és egy-egy alkalommal akár a +10 Celsius fokot is elérő  hőmérséklettel szembe állítható a magasabb szélességi körökön, illetve a Mars sarki területein mért, -125 Celsius foknál is hidegebb hőmérséklet. ( A szén-dioxid -125 Celsius fokon megfagy.) A Mars pólusain a “téli” időszakban megfigyelhető fehér jégsapkák is,- amelyek valójában kiterjedt szénsavhómezők -  a vörös bolygó rendkívül szélsőséges hőmérsékletét bizonyítják.

[3]

Az erózió lassan, de folyamatosan változtatja a Mars felszínét (Kép: NASA)

Annak ellenére, hogy a légkör nagyon ritka, a domináns széndioxid miatt még ebben a ritka közegben is mérhető az üvegházhatás melegítő hatása. Hasonlóképpen; a földinél gyengébb gravitáció miatt enyhe légmozgás is képes nagyobb portömegeket a légkörbe emelni, és a porszemcsék tömege szintén csökkenti a felszíni hőkisugárzást. A viszonylag kis felszínnel rendelkező bolygón napszaki ingadozással egymástól jelentősen eltérő hőmérsékletű területek alakulnak ki.  A különböző hőmérsékletű illetve légnyomású atmoszferikus légtömegek pedig a földi időjárási frontokhoz hasonlóan, heves szelek formájában szorítják ki egymást, folyamatosan alakítva a vörös bolygó változó felszínét.


Article printed from The Explorer World: https://www.explorerworld.hu

URL to article: https://www.explorerworld.hu/2012/02/29/a-szelviharos-voros-bolygo/

URLs in this post:

[1] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2012/02/800px-PIA02405.jpg

[2] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2012/02/PIA15283_ESP_025042_1375-full.jpg

[3] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2012/02/PIA14479_modest.jpg

Copyright © 2011 The Explorer World. All rights reserved.