Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti híres agyaghadseregének újabb darabjai kerültek felszínre – így katonákat, 12 lovat, 2 kocsit és számos egyéb, a hadsereg mindennapi életéhez kapcsolódó tárgyat is találtak a régészek Hszien város közelében.

Csin Si Huang-ti, Kína első császára nevét legtöbben híres, mára világutazóvá vált agyaghadseregéről ismerjük. A becslések szerint a sereg nagy része még mindig a föld alatt van – a legújabb ásatások, amelyeket a nekropolisz körül végeztek, ezt az elképzelést igazolják. A régészek úgy gondolják, hogy megközelítőleg 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas alkothatja a teljes regimentet.

Az első agyagkatonákat már 1974 márciusában felfedezték Hszien város mellett dolgozó kőművesek. A meglelt, rejtélyes bábuk négy méter mélyen álltak a földben. Ma már tudjuk, hogy az agyaghadsereg hatalmas, és a még meg nem talált katonák három részre tagolható árok- és gödörrendszerben várják, hogy kiássák őket.

^[1]

Törött, festett katona

A legújabb adagot egy három éve tartó ásatássorozat eredményeként sikerült felszínre hozni az első gödörből. A császár fantomhadserege ezúttal 100 katonával, 12 lóval, 2 kocsival valamint több száz, a sereg mindennapi életéhez kapcsolódó tárggyal bővült – köztük egy egyedülálló darabbal: egy agyagpajzzsal, amely a régészek szerint tökéletesen beleillik a Qin dinasztia korában viselt pajzsformák közé.

A kutatók már korábban sikeresen feltártak néhány bronzból készült pajzsot, de olyat, amelyet agyagból formáltak, még nem sikerült találniuk. A bronzpajzsok sokkal kisebbek és kevésbé jelentősek, mint az agyagból készített tárgyak – ez az agyagpajzs pedig több mint 70 centi magas és 50 centi széles, így valószínűleg méretei megfelelnek egy eredeti pajzs magasságának és szélességének. A leletet piros, zöld és fehér geometrikus mintákkal díszítették. Mivel az egyik kocsi oldalában találtak rá, valószínűleg egy magasabb rangú katonához tartozhatott.

^[2]

A különleges pajzs

A most felfedezett több mint 100 lelet között egyedülálló, új információkkal szolgáló agyagszobrokat is találtak. A katonák közül legalább nyolc magas rangú tiszt lehetett, legalábbis a kutatók erre következtetnek díszes, aprólékosan kidolgozott páncéljaikból. A leleteken egyébként is sokkal jobb minőségben megmaradtak az egykori festés nyomai, mint a hadsereg korábban felfedezett részein. A sereg tagjait eredetileg színes lakkal festették le, egy olyan technikával, amely nem igazán állta ki az idő próbáját, és az évezredek során alig láthatunk már belőle valamit. Az 1970-es és ’80-as években felszínre hozott leleteken a föld alatt még látható volt némi szín, de levegővel érintkezve ezek is hamarosan kifakultak.

A színek ezúttal sokkal jobban megmaradtak, és igazolják azt az eddig is elfogadott állítást, miszerint a katonák mindegyikének egyedi, saját arca és színezete volt – a sorozatgyártás az agyaghadsereg esetében ismeretlen fogalom volt. A katona szeme színe, arcbőrének árnyalata és még akár harci arcfestése is hűen tükröződik agyagból készült másán.

^[3]

Az ásatási helyszín

Az egyik kisebb méretű gödörben 20 olyan figurát is találtak, amelyek nem katonákat ábrázolnak, hanem valószínűleg olyan udvari embereket, előadókat, akiknek feladatuk a császár szórakoztatása a túlvilágon. Ők nem viselnek páncélt, és különböző pózokban pihennek a földben: az egyik bal kezével tartja a jobbját, egy másik pedig a talajhoz lapul. Súlyuk alapján különböző oldalra helyezték őket: a pocakosak délre néznek, a vékonyabbak pedig északra.

A kutatók arra is további bizonyítékokat találtak, hogy az agyaghadsereget valamikor az ókorban súlyosan megrongálták: számos katona esetében nagyon valószínű, hogy valamikor összetörték és/vagy elégették őket.

^[4]

Egy harcos arca

Az első számú gyanúsított Hsziang Jü, aki a Qin-dinasztia bukását követő zűrzavart használta ki arra, hogy az ország élére álljon. A vetélkedésből azonban Liu Pang került ki győztesen, megalapítva a Han-dinasztiát. Hsziang Jü arról volt híres, hogy különös kegyetlenséggel portyázott a birodalomban, egész településeket semmisített meg és minden palotát felégetett, ami az útjába került. Kr. e. 207-ben legyőzte a Quin-hadsereget, majd miután a katonák megadták magukat, élve eltemette őket. Számos történetíró arról számol be, hogy Hsziang Jü győzelme után kifosztotta és felégette Csin Si Huang-ti mauzóleumát is. Nem csak ellenségeivel volt ilyen kegyetlen: szövetségeseit is rendre kijátszotta és megölette.

Forrás és képek: The History Blog

Kapcsolódó cikkek:
Összerakták a szardíniai kőhadsereget ^[5]
Középkori vámpírcsontvázakat tártak fel Bulgáriában ^[6]
Átok-követ találtak Skóciában  ^[7]