A verébfiókák túlélési esélyeit rontja a városi és ipari zaj – derítették ki brit kutatók. A tudósok egy szigeten végeztek kísérleteket, és megállapították, hogy a csendesebb, nyugalmasabb helyen élő madarak készségesebben gondoskodnak kicsinyeikről.

Az 1970-es évek közepe és 2008 között Nagy-Britanniában a házi veréb (Passer domesticus) populációja 71 százalékkal csökkent, a legnagyobb sorvadást a városokban figyelték meg.

A Sheffieldi Egyetem tudósai, akik a PLoS ONE internetes folyóiratban tették közzé részletes eredményeiket, az Észak-Devon partjaitól 12 kilométerre lévő aprócska, mindössze 445 hektáros Lundy-szigeten végezték a kísérleteket. A sziget stabil, “otthonülő” verébpopulációval rendelkezik, mivel a madarak nem szeretnek a tenger felett repkedni – így a tudósok nyomon tudták követni minden egyes veréb sorsát.

“A félreeső sziget igen csöndes, ám nem kapcsolódik az országos villamosenergia-rendszerhez, az elektromos energiát helyben, generátorok segítségével állítják elő. A pajtákban működő generátorok igen zajosak, ennek ellenére a verebek fészkelnek ezekben az épületekben. Azt tapasztaltuk, hogy fiókáik az átlagosnál csenevészebbek” – idézte fel megfigyeléseiket Julia Schroeder.

^[1]

A vizsgálat során a generátor mellett felnövekvő verébfiókák fejlődését összehasonlították egy közeli, csendes pajtában lévő huszonhét fészek lakóiéval. “A zajos helyen fészkelő tojók ritkábban etették fiókáikat, mint a nyugodt helyen megtelepedett madarak, így előbbiek alultápláltak voltak, rosszabb túlélési esélyekkel. Amikor kiiktattuk a zajforrást, az anyák gondosabbá váltak, és kicsinyeik látványos fejlődésnek indultak” – magyarázta Schroeder.

A kutató véleménye szerint zajos környezetben romlik a kommunikáció a szülők és a verébfiókák között, amelyeknek nem hallják meg az éhségjelzéseit, így ritkábban táplálják őket.

Schroeder rámutatott, hogy a generátor működése összehasonlítható a gépkocsik keltette zajjal. “Korábban több vizsgálatban is kutatták, hogy a városi zaj miként hat a széncinkék párzási szokásaira, ám a szülők és a fiókák közötti kommunikációra gyakorolt hatását eddig még senki sem tanulmányozta” – hangsúlyozta.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkeink:
Ajándékkal hódítják meg szívük hölgyét a szentjánosbogarak ^[2]
A “kaszáló” gyík Alaszkában is honos lehetett ^[3]
Bob Marley után nevezték el a karibi rákfélét ^[4]
Védelmet kap a folyók szegélyezte éden ^[5]