A halgyíkok evolúciója hiányzó láncszemének bizonyult egy németországi múzeum egyik lelete, egy 7,5 méter hosszú, több mint 170 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő: kiderült a maradványról, hogy az első halgyíkcsontváz a középső jura korból.

Korábban hiányoztak a 175-170 millió évvel ezelőtti, ötmillió évet átfogó szakaszból a halgyík(ichthyoszaurusz)-leletek. A szóban forgó példány viszont pontosan ebből az időszakból származik, és új nemzetséget alkot. A szenzációs lelet összeköttetést jelent a fekete palában talált ismert halgyíkok és a fehér jurából származó fiatalabb példányok között.

“A földtörténet olyan, mint egy emmentáli sajt, tele van ismeretlen lyukakkal, a lyukak leletek segítségével való betömésének valószínűsége pedig igen csekély” – fogalmazott a Stuttgarti Természettudományi Múzeum őshüllőkkel foglalkozó szakértője, Rainer Schoch a Die Welt ^[1] című német lap internetes kiadása szerint.

^[2]

A 7,5 méteres ichthyoszaurusz csontvázat már 1975-ban kiásták a Schwäbische Alb hegység lábánál. A 37 évig a múzeum gyűjteményében szunnyadó lelet jelentőségét azonban csak a stuttgarti létesítménynél vendégeskedő Erin Maxwell kanadai halgyíkszakértő ismerte fel.

A meglehetősen megkésett felfedezés Schoch szerint a gyűjteményanyag gazdagságára vezethető vissza, ugyanis csak őshüllőmaradványból 90 000 darab található ott, és minden évben több ezerrel bővül. Ez az elkövetkezendő évszázadokra is elegendő munkát kínál.

A kutatók még nem döntöttek az új nemzetség nevéről, lehetséges, hogy az a Heiningen község melletti lelőhelyre utal majd.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek:
Ötvenmillió éves halszörny maradványait tárták fel ^[3]
Fény derült a lovak háziasításának körülményeire ^[4]
Nem üstökös okozta a dínók kihalását?  ^[5]