- The Explorer World - https://www.explorerworld.hu -

Mentsük meg a tenger „kedves szörnyeit”!

Posted By Elter Tamás On 2013-02-06 @ 13:00 In Föld | No Comments

A Bimini Biological Field Station ( Bimini Biológiai-kutató Állomás) tengerbiológusai egy nagyobb tudományos program részeként  fogtak hozzá a Bahama-szigetek térségében élő nagy pörölycápák állományának felméréséhez. Dr. Tristan Guttridge projektvezető nyilatkozata szerint, a kutatási program során rögzítik a megfigyelt nagy pörölycápák egyedi azonosító jeleit, és igyekeznek minél több példányt megjelölni rádió-akusztikus nyomkövetővel. A kutatók egyrészt a rezidens nagy pörölycápa-populáció egyedszámát kívánják felmérni, másrészt szeretnének minél több információt gyűjteni erről az igen ritka, és életmódját tekintve alig ismert cápafajról. Dr. Tristan Guttridge elmondta, hogy a begyűjtött információkat elsősorban e súlyosan veszélyeztetett, és rendkívül ritka nagytestű cápafaj megmentése érdekében szeretnék felhasználni.

[1]

Dr. Tristan Guttridge tengerbiológus óvatosan megközelíti a nagy pörölycápát, hogy rádió-akusztikus nyomkövetővel jelölje meg

A nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran, Ruppel, 1837) a kékcápa-alakúak rendjébe (Carcharhiniformes) és ezen belül a pörölycápa-félék családjába (Sphyrindae) tartozó nagytestű cápafaj.  A családba sorolt 9 faj közül a nagy pörölycápa rendelkezik a legnagyobb mérettel, maximális testhossza elérheti a 6 métert, tömege pedig a 400-460 kilogrammot. Kozmopolita cápafaj, amely világszerte elterjedt a melegvizes tengerekben. Az Atlanti-óceán nyugati részén Dél-Karolinától a Bahama-szigeteken és a karibi térségén át egészen Uruguayig fordul elő. A kelet-atlanti területen elsősorban Marokkó és Szenegál partvidékéről ismert, egy kisebb csoportjuk pedig a Földközi-tenger észak-afrikai vizeiben él. A trópusi indo-pacifikus térségben a Vörös-tengertől Francia-Polinéziáig honos, a kelet csendes-óceáni  vizeken pedig a Kaliforniai-öbölben és Peru térségében figyelték meg.

[2]

Az igen ritka nagy pörölycápa egyik legfontosabb előfordulási területe a Bahama-szigetek térségében található

Annak ellenére hogy világszerte elterjedt, a nagy pörölycápa  rendkívül ritka cápafaj, amelynek megpillantásához kivételes szerencse szükséges. A pörölycápa-félék legkülönlegesebb egyedi ismertetőjegye a szárnyszerűen kiszélesedő lapos orrporc, a rosztrum. A széles „szárny” nem csak – a vadászgépek kacsaszárnyaihoz hasonlóan – felhajtóerőt növelő eszköz, – amely lehetővé teszi az állat számára a zsákmányszerzés hatékonyságát növelő kiváló fordulóképességet -, hanem fontos szerepet játszik a tájékozódásban is. A lapos nyúlványon elhelyezkedő mikro-feszültséget érzékelő receptorok, az ún. Lorenzini-ampullák a navigációban, és a zsákmányszerzésben egyaránt fontos szerepet játszanak. A nagy pörölycápa, fajtársaihoz hasonlóan, érzékeny Lorenzini-ampullái segítségével még a homokba temetkezett prédaállat szívverésének érzékelésére is képes. Vándorlása során szintén a Lorenzini-ampulláival érzékeli a nagyobb tengeráramlatok mozgását, illetve a földmágnesességet, amelyet a tájékozódásához használ.

[3]

A megfigyelésekkel szeretnének minél több olyan információhoz jutni, amely elősegíti e veszélyeztetett tengeri ragadozó védelmét

Egészen különleges e nagyragadozó látása is. A félgömbszerűen kidudorodó szemek egymástól távol, a „pöröly” két oldalán ülnek, 360 fokos körpanorámás látást biztosítva gazdájuknak. A nagy pörölycápa elsősorban a kontinentális selfet elborító sekélyebb vizeket kedveli, általában a felszín közelében tartózkodik, egy-két méteres mélységtől legfeljebb 80 méteres vízmélységig. Megfigyelték, hogy képes elviselni a sótartalom csökkenését is. Zsákmány után kutatva gyakran beúszik a folyótorkolatok, illetve a parti mangrove lagúnák édesvízzel keveredő, csökkentsós vizű területeire. Prédáját elsősorban kisebb rajhalak, lábasfejűek és rája-félék alkotják. Elevenszülő, a vemhes nőstények általában 30-40 ivadékot hoznak a világra. A nagy pörölycápa az erősen veszélyeztetett tengeri fajok közé tartozik. Igen magas, félholdszerű hátúszója miatt a cápauszony-vadászok keresett prédája. Egyes vidékeken a húsa miatt is vadásszák, amit fagyasztva, vagy füstölve „tonhalként” hoznak forgalomba. Számos egyed a vonóhorgos ( long-line fishing) illetve a kerítőhálós halászat áldozatul esik, a faj védelme emiatt kiemelten fontos természetvédelmi feladat. Noha nagy mérete miatta az emberre potenciálisan veszélyes cápafajok között tartják nyilván, arra nézve nincs adat, hogy nagy pörölycápa valaha is emberre támadt volna.

 A faj legfontosabb előfordulási területe, a mostani kutatási projekttel is érintett Bahama-szigetek térsége.

Forrás: BBC  Nature Features

Fotók: BBC/ C.J. Crooks


Article printed from The Explorer World: https://www.explorerworld.hu

URL to article: https://www.explorerworld.hu/2013/02/06/mentsuk-meg-a-tenger-kedves-szornyeit/

URLs in this post:

[1] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2013/02/65482832_20831jeantagginghammer.jpg

[2] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2013/02/65482830_20905hammertryingtomanipulatebait.jpg

[3] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2013/02/65482930_20970tristan.jpg

Copyright © 2011 The Explorer World. All rights reserved.