Az UNESCO Világörökségi listájára 2009-ben felkerült Watt-tengerről páratlanul ritka művészi felvételek készültek.

^[1]

A Watt-tenger az Északi-tenger melléktengere, amelyet a Nyugati-Fríz-szigetek választanak el a nyílt tengertől. A Watt-tenger 1978 óta nemzeti park, a Föld legnagyobb összefüggő árapály-síksága. Hossza kb. 500 kilométer, területe 10 000 km2.

^[2]

Amrum szigete az Északi-tengerben. Számos madárfaj költőhelye.

A Watt-tenger neve hollandul Waddenzee, németül Wattenmeer. A terület neve a holland wad szóból származik, ami iszapos lapályt takar. Az itt lakók körében rendkívül népszerű a “wadlopen” (iszapséta), ami alatt azt kell érteni, hogy az „iszapséta-rajongók” apály idején a tenger iszapjában sétálgatnak, beszélgetnek, joggingolnak, futnak. A tenger igen sekély és jellemző rá a számos nagy kiterjedésű iszapos zátony, amit mélyebb tengeri árkok és szigetek szakítanak meg.

^[3]

Amrum sziget: Északi-tenger

A Watt-tenger ideális életteréül szolgál sok növény- és állatfajnak. A Watt-tenger különleges volta miatt 6 óránként teljesen megváltozik. A víz dinamikája, a szél, a hullámzás az apály, a dagály egyedi és különleges formációkat (pl. homokpadokat) hoznak létre, majd rövid időn belül “megsemmisül” e különös jelenség, de pár óra múlva minden kezdődik újra. Az egész folyamat a természet impozáns “játéka”.

^[4]

képek: Prof. Dr. Jürgen Wettke