A Föld déli féltekén már beköszöntött a tavasz. A világ egyik legszebb kertjében sétálva olyan káprázatos növényeket csodálhatunk meg, mint az ezerarcú proteák.

A világhírű botanikus kert, Kirstenbosch, a dél-afrikai Fokváros közelében terül el a Tábla-hegy lábánál. A kertet azzal a céllal alapították 1913-ban, hogy megőrízzék az ország egyedi flóráját. Főleg olyan növényeket nevelnek itt, amik Fokföldön honosak. A kert nevének első része, Kirsten nagy valószínűséggel J. F. Kirstenre utal, aki a terület igazgatója volt a 18. században. A bosch utótag pedig holland eredetű, és jelentése egy botanikus kerthez illően nem más, mint bokor. Az 530 hektáros területnek legszebb ékei természetesen a proteák. Ezek a lenyűgöző bokrok nagyon sokszínűek, viráguknak számos változata ismert a rózsaszíntől kezdve a sötét narancssárgáig, és méltán lett a virágkereskedők kedvence. Legfenségesebb fajtája a király protea, ami egyben a Dél-afrikai Köztársaság jelképe és címervirága is.

^[1]

Kirstenbosch otthont ad a Botanical Society Conservatory kiállításainak is, ahol más régiók, a szavannák és az afrikai bozótos fáit és virágait is megcsodálhatjuk. Összesen több mint 9000 fajta növény található Kirstenboschban.

A botanikus kert története a 17. századba kalauzol minket vissza. 1660-ban Jan van Riebeek, Fokváros holland kolóniájának alapítója egy sor sövényt ültetett vad mandulából és földi szederből, aminek ekkor még csak az volt a célja, hogy védelmet nyújtson a holland kerületnek. Ez a kordon a mai napig is létezik Kirstenboschban, amit később Van Riebeekről neveztek el. A 17. században még csak betakarítási céllal használták a kerületet, ez azonban 1811-től megváltozott. A holland kolónia ekkor brit fennhatóság alá került, és a britek gesztenyefákat ültettek Kirstenboschban. A fürdőt is valószínűleg ekkor alakították ki, amelyet természetes forrásvíz táplált.

^[2]

A 19. század közepén a terület a Cloete család tulajdonába került, akik tölgyfákat, gyümölcsöst és szőlőt is telepítettek ide. Öt évvel a századforduló előtt Cecil John Rhodes, a híres dél-afrikai politikus vásárolta meg Kirstenboscht. Rhodes mélyen elkötelezett híve volt a brit gyarmati törekvéseknek, ő volt a róla elnevezett Rhodézia állam alapítója is, ami a mai Zambiára és Zimbabwére esett szét függetlensége elnyerése után. Kirstenbosch ezután egy rövid időre  hanyatlásnak indult: vaddisznók dúlták fel a területet, a tölgy termése ugyanis bőséges élelemforrást jelentett számukra.  1913-ban Rhodes a nemzetnek adományozta Kirstenboscht, és kezdeményezte, hogy a területet nyilvánítsák nemzeti parkká. Az ő emlékét őrzi a híres Camphor Avenue is, mivel a kámforfákat Rhodes telepítette be a 19. század végén.

^[3]

1911 fontos fordulópont volt a kert történetében. Ekkor látogatott ide ugyanis Henry Harold Pearson, a Cambridge University botanikusa. Pearson pár éve már Fokföldön élt ekkor, a South African College professzoraként érkezett Dél-Afrikába. 1913-ban ő lett a kert igazgatója, aki fáradtságos munkával rendet teremtett Kirstenboschban. Az intézet ugyan alacsony költségvetéssel gazdálkodhatott, de a professzor a tűzifa értékesítéséből befolyó összeget visszaforgatta a terület fejlesztésébe. Halála után a kertben helyezték örök nyugalomra, amit annyira szeretett, és ami azóta is sok örömöt okoz a természet szépsége iránt fogékony turistáknak.

^[4]

Képek: archív, panoramio.com, groupealtareis.com

Kapcsolódó anyagok:

Karnyújtásnyira az óceán óriásaitól ^[5]

Legendás hajók, rejtélyes hajólegendák ^[6]