Fedezd fel a sivatagok rejtélyes világát!

Egy sivatag sokkal több kalandot, látnivalót és életet rejt magában, mint első látásra gondolnánk. Három kontinens egy-egy különleges sivatagát fedezzük most fel.

“Mars a Földön”: az Atacama igazi arca


Az Atacama magashegyi fennsík ezer kilométeren húzódik az Andok és a Csendes-óceán közötti partvidéken. A Chile és Peru határain is átnyúló sivatag a Föld legszárazabb területe. Egyesek szerint San Pedro de Atacama városában már négyszáz éve nem esett az eső. Valaha jelentős civilizáció virágzott itt, és kőerődítményekkel vették körül a völgyet, ami kiindulópontja a környékre vezető túráknak. A komoly kihívást jelentő sivatagi trekkingnek azonban – a túravezető és a közlekedési eszközök miatt – meglehetősen borsos az ára. A környező hegyek és vulkánok a rendkívül száraz atmoszféra következtében még 6800 méterig is jégmentesek. A 6890 méterre magasodó Ojos del Salado vulkán a Föld egyik legmagasabban fekvő archeológiai helyszíne, ahol körülbelül tíz éve egy furcsa és egészen apró, mumifikálódott gyermek maradványára bukkantak.

A rézben és nitrátban gazdag sivatag bányákban és elnéptelenedett szellemvárosokban is bővelkedik. Humberstone és Santa Laura valaha a világ legnagyobb salétromipari termelőhelyei voltak, ma a világörökség részét képezik. Az éghajlati adottságok ellenére meglepően gazdag a sivatag növény- és állatvilága is: a Laguna Chaxa tónál flamingók alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, de óriási kolibrik is élnek a sivatagos területen. A felfedező túrák során a múlt emlékei is megelevenednek az inka romok láttán: Rio Puritama jeges hegyi medencéjében úszni is lehet, Banos de Puritama 33.5 Celsius fokos forrásában pedig felmelegedni. Az Atacama különös topográfiája miatt ideális a Mars kutatásban használt robotok tesztelésére. Az óriási vörös síkságokat itt-ott tavak tarkítják, és az Andok csúcsai koronázzák. A sivatagban állították fel Mario Irarrzabal kőszobrát is, a Mano de Desierto-t, ami egy földből kinyúló kézfejet formáz.

A világ legnehezebb futóversenye: a Mojave-sivatag


Amerika legforróbb és legszárazabb vidéke Kalifornia, Arizona, Nevada és Utah államok területén található, és a mohave indián törzsről kapta nevét. Legalacsonyabb része Death Valley, ami 86 méterrel fekszik a tengerszint alatt. A Badwater-medencében lévő sós vizű tavat télen-nyáron források töltik fel, és innen rajtol a Badwater-ultramaraton is, ami a 217 kilométeres távjával méltán nevezhet a világ legnehezebb futóversenye címére. A medence fölé emelkedő Dante’s Peak csúcsa eléri az 1700 méteres magasságot, ahonnan a futókat majdnem a táv feléig szemmel lehet tartani. A sivatag legősibb kőzetei a több mint egymilliárd éves egykori vulkanikus hegylánc maradványai.

A vidéket a csendes-óceáni kéreglemez mozgása, a vulkánok, a tengervíz és az üledék is formálta. A különleges képződmények terepjáróval könnyen megközelíthetőek, és a sivatag több túraútvonalat is rejteget a kalandorok számára. A Halál-völgyben található Ördög golfpályáján (Devil’s Golf Course) viszont senki nem tud játszani: a felszínt egymásba kapcsolódó apró sómélyedések tagolják. Mojave ad otthont a világ legnagyobb kaszinóbirodalmának, Las Vegasnak is. Ugyanakkor számos szellemváros idézi az egykoron nyüzsgő aranyásók és ezüstbányák múltját. Az Ördög játszótere (Devils Playground) finom szemcséjű homokkal borítva mintegy 60 kilométeren keresztül fut végig a sivatagon. Az egyik legérdekesebb látványt azonban a Racetrack Playa vándorló kövei nyújtják. A ritka esőzések alkalmával a talaj sárossá válik, és ilyenkor a félméteres szikladarabok a téli szél segítségével akár száz métert is megtehetnek, és nyomaik még néhány év elteltével is láthatóak maradnak.

Oszlopcsarnok a sivatagban: Pinnacles

A Pinnacles a Nambung Nemzeti Park szívében fekszik Ausztrália nyugati partvidékén. A sivatag Cervantes és Perth városokból érhető el a legkönnyebben. Több ezer hatalmas mészkő oszlop emelkedik a homokkal borított tájon. A különböző alakú – hegyes, csipkés, legömbölyített – pillérek egyes helyeken elérik a három méteres magasságot is. A víz és szél formálta képződmények pontos kora ismeretlen, több ezer év alatt alakulhattak ki. Valaha tenger borította a vidéket, és az erózió következtében a kagylók váza homokszemcse nagyságú részekre töredezett szét, a víz visszahúzódása után pedig a szél formázott belőlük magas dűnéket. Az eső hatására télen kioldódó kalcium-karbonát nyáron ragasztóként viselkedik, így a homokszemcséket egymáshoz tapasztva építette fel a mészkőfalat. A felszínen zajló eróziós folyamatok addig koptatták a puhább rétegeket, amíg a ma látható oszlopok maradtak fent. A nyugati part vonalát követve három dűnerendszer fut párhuzamosan, amelyek közül a sárgás-barnás színű Spearwood a legrégibb. Az oszlopok születésének pontos kialakulása a mai napig is még sok felfedezni valót rejt magában. A déli szelek folyamatosan koptatják és takarják be homokkal újra az ausztrál sivatag misztikus képződményeit.
E meglehetősen látványos és sokszínű sivatag felfedezésére egy- vagy többnapos túrákat is szerveznek. Északon a Yanchep Nemzeti Parkot érintve koalákat is megfigyelhetünk, Lancelin felé folytatva utunkat pedig a sandboardingot is kipróbálhatjuk. De azon se lepődjünk meg, ha a sivatagi bozótosban kengurukra és emukra bukkanunk.


Képek: exploringatacama.com, nps.gov, australiantraveller.com

Kapcsolódó anyagaink:

Gyalogosan át a Saharán
A világ 7 legjobb trekking útja
Stein Aurél – Romvárosok Ázsia sivatagjaiban