Negyvenezer őslakos otthonába kerülhet az amazonasi óriáserőmű

A nemzetközi viszonylatban hatalmas port kavart Belo Monte vízerőmű megépítése akár 40 000 őslakos kilakoltatását is jelentheti, valamint 400 000 hektár erdő elpusztítását. Az avaaz.org weboldalon petíciót hoztak létre az építkezés megállításáért.

Brazília miniszterelnöke, Dilma Rousseff rábólintott a gigantikus vízerőmű, a Belo Monte megépítésére. Erre válaszul a környezetvédők rögtön petíciót hirdettek meg, amellyel nyomást szeretnének gyakorolni Dima elnöknőre. Az avaaz.org weboldalon létrehozott kérelem aláírásával bárki tiltakozhat a Belo Monte megépítése ellen. Ahhoz, hogy a kezdeményezők lépni tudjanak, 750 000 aláírást kell összegyűjteniük – ebben a pillanatban pedig már több mint 704 000 tiltakozót sikerült toborozniuk.

Itt szeretnék megépíteni a gátat

A környezetvédők fő érvei az építéssel okozott kárral kapcsolatosak: a Belo Monte ugyanis felőrölne több mint 400 000 hektár fát az Amazonas medencéjének amúgy is fokozottan veszélyeztetett őserdejéből, és az építőknek 40 000 őslakos indián kitelepítésével is számolniuk kell. A napokban bejárta az internetet egy fotó az érintett törzs törzsfőnökéről, aki magába roskadva hallgatja a kitelepítésről szóló híreket.

Raoni törzsfőnök tiltakozik az építkezés ellen

Sokak szerint az sem kizárt, hogy az indiánok nem fogják harc nélkül föladni földjüket.

A videón az egyik ősi, Kayapó falu törzsének tagjai nyilatkoznak a Belo Monte beruházásról.

Az persze egyértelmű, hogy a vízerőmű – eltekintve a megépítés körülményeitől – környezetbarát módon termelne majd nagy mennyiségű elektromos energiát. A Belo Monte a viág harmadik legnagyobb ilyen erőműve lenne a kínai Három Szoros és a brazil-paraguayi Itaipu után.

A Belo Monte tervrajza

A környezetvédők szerint azonban a 11 millió dollárból megépülő vízerőmű helyett inkább a hatékonyabb energiafelhasználásra és a fenntartható fejlődésre kellene koncentrálnia a brazil kormánynak, és így is meg tudnának takarítani annyi energiát, amennyit a gát megtermelne.

A Greenpeace aktivistái tiltakoznak a projekt ellen

A Brazil Környezetvédelmi Hivatal elnöke a Belo Monte megépítésének elfogadása után lemondott, ezzel is nyomást gyakorolva Dilma elnöknőre. A környezetvédelmi vezetők, az érintett törzsek vezetői és a civil szervezetek nagy része egyetért abban, hogy a Belo Monde egy hatalmas heg lesz az Amazonas szívében.

Fotó: Amazon