A hétvége folyamán a Curiosity először használta ásókarját, és begyűjtött egy adag regolitmintát a Gale-kráterből. Ezek először vizsgálat nélkül mennek majd keresztül a rover illetékes eszközein.
A hétvégén használta először ásókarját a NASA marsjárója, a Curiosity. Augusztus 8-i leszállóhelyétől körülbelül 400 méterrel arrébb gyűjtött regolitmintákat, amelyek rögtön a kémiai laboratóriumába kerültek.
Az útvonal
Regolitnak nevezik más bolygók felszínén található kőzettörmelékeket, amelyek eltérnek a földi talajtól – elsősorban abban, hogy egyelőre úgy tudjuk, egyikben sincs élővilág. A légkör nélküli égitesteken kozmikus hatások, becsapódás, hőmérsékleti változások okozta aprózódás alakítja ki a regolitot, a légkörrel rendelkező Marson viszont a szél is formálja a felszínt.
A Gale-kráterben gyűjtött talajmintákat a rover még nem veti alá részletes elemzésnek – csak arra szolgálnak, hogy a marsjáró „átmossa” vele kémiai vizsgálatokra használt eszközeit, így a kutatók biztosak lehetnek benne, hogy a később begyűjtött regolit mentes lesz mindenféle földi maradványtól, amit a Curiosity véletlenül magával vihetett a Marsra.
Tipp: Meglepően meleg van a Marson
A Curiosity két kémiai vizsgálatra specializálódott eszközét kívánja „földmentesíteni”: a Marsi Mintaelemzőt (Sample Analysis at Mars, SAM) és a Kémiai és Ásványtani Eszközt (Chemistry and Mineralogy, CheMin). Az átmosás után a regolit vizsgálat nélkül visszakerül a Mars felszínére.
A Curiosity a Glenelg felé tart (NASA)
A Curiosity jelenleg egy geológiailag igencsak érdekes terület, a háromféle talajfajtával rendelkező Glenelg felé tart, ahol a tervek szerint elvégzi az első igazi fúrásokat és mintavételt.
Tipp: A legújabb Mars-hoax: a dupla naplemente
Ezután a Gale-kráter közepén elhelyezkedő, körülbelül 5 000 méter magas Mount Sharp felé veszi az irányt.
Forrás: Discovery News
Fotók: NASA (főkép: Adam Foster)
