Dermesztő jégvilág a kozmikus pokolban

A Venus Express űrszonda legfrissebb mérései eredményei alaposan megváltoztathatják eddigi elképzeléseinket a szerelem istennőjéről elnevezett bolygó légkör-szerkezetéről.

A Vénusz a Nap és a Hold után a csillagos égbolt harmadik legfényesebb égiteste

Az ESA Venus Express űrszonda által készített spektroszkópiai felvételsorozat elemzésével egy rendkívül hideg, – 175 Celsius fokos légréteg jelenlétét sikerült kimutatni a Vénusz légkörében. Az extrém hideg atmoszferikus réteg a felszíntől számított 125 kilométeres magasságban azonosítható. A túlnyomó részt széndioxidból (CO2) álló légkör rétegeiben színképelemzéssel vizsgálták a vénuszi atmoszféra legfontosabb alkotóelemének koncentrációját. A széndioxid koncentrációból, és az adott atmoszférikus nyomás értékéből lehet kiszámítani a vizsgált légréteg hőmérsékletét. A kutatókat megdöbbentette a 125 kilométeres magasságban mért rendkívül alacsony hőmérsékleti érték. Ez sokkal alacsonyabb, mint a Naptól jóval távolabbi Föld, vagy Mars atmoszférájában hasonló magasságban mért érték.

A Vénusz rendkívül sűrű és forró, nagyobbrészt széndioxidból álló légkörrel rendelkezik

Mivel a Vénusz légkörének 93 % -át alkotó széndioxid fagyáspontja jóval magasabb a frissen felfedezett légrétegben mért –175 Celsius foknál, a kutatók feltételezése szerint, ebben a légrétegben a széndioxid hópelyhek, illetve jégkristályok formájában van jelen. A Naphoz második legközelebbi, és igen meleg atmoszférával rendelkező bolygó esetében ez rendkívül furcsa jelenség, amelyre –egyelőre -, nincsen magyarázat. Az érdekes felfedezésről a Journal of Geographical Research-ben jelent meg publikáció.

A négy földtípusú bolygó, sorrendben a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars méretarányos képe

Tömegadatait tekintve a Vénuszt tekinthetjük a Földhöz legjobban hasonló bolygónak. Átmérője mindössze 650 kilométerrel kisebb mint anyabolygónké, tömege pedig kereken 0,81 földtömegnek felel meg. A Vénusz a Merkúrral, a Földdel és a Marssal együtt a Naprendszer kis tömegű, de nagy sűrűségű ún. földtípusú bolygóihoz sorolható. A Vénusz szilárd kőzetekből álló felszínét nagyobbrészt lapos vulkáni síkságok alkotják. A Vénusz-szondák megfigyelései azt valószínűsítik, hogy a bolygó felszínén még ma is aktív vulkáni folyamatok játszódnak le.

Amiben a Vénusz alapvetően eltér a légkörrel rendelkező másik két földtípusú bolygótól, a Földtől és a Marstól, az az előzőeknél sokkal sűrűbb és forró légköre. Az atmoszféra tömege pontosan 93-szor nagyobb a földi légkör tömegénél. A Vénusz felszínén a légköri nyomás közel 100 bar, akkora, mint 1000 méteres mélységben az óceáni vízoszlop hidrosztatikus nyomása. A Vénusz atmoszférájában a széndioxid aránya 96,5%, míg a nitrogén (N) részesedése köze 3%. A széndioxid nagy koncentrációja miatt, rendkívül erős az üvegházhatás. Ezzel függ össze, hogy a Vénusz felszíni átlaghőmérséklete eléri a +460 Celsius fokot.